Andrea Stromajer Posted on 13:32

Országos Méhlegelő Program

Közösségi méhlegelőket alakítunk ki országszerte a környezettudatos gondolkodás elterjesztéséért, a fenntartható környezetért és az élhető jövőért.

Az erdők és a természetes élőhelyek csökkenésének következményeként pusztulnak a madarak, a rovarok, köztük a beporzó állatok. A növények 87,5 %-a (több, mint 300.000 különböző növényfaj) valamilyen mértékben profitál az állati beporzásból. Ezen fák, cserjék, vadvirágok teremtik meg részben a táplálékhálózatok alapját, így a földi élet fenntarthatósága is nagyban függ a beporzóktól.

A Föld mezőgazdaságának 70 százaléka kizárólag a méhektől függ.

A méhek beporzótevékenysége nélkül a növények képtelenek lennének szaporodni, így a fauna gyakorlatilag nagyon rövid idő alatt megtizedelődne a világon.Emellett az állati eredetű táplálékaink (tejtermékek, tojás, húsfélék) a takarmánynövényeken keresztül szintén függnek a beporzóktól. 

A beporzók helyzetéről egyre aggasztóbb hírek látnak napvilágot mindenfelé. Európában a vadméh és lepkefajok 9%-a fenyegetett, és több mint 30%-uk csökkenő tendenciát mutat. A gerinces beporzók (pl. nektárgyűjtő madár, denevérfajok) 16,5%-a globális kihalással fenyegetett.

A mézelő méhekre és vadméhekre a legnagyobb veszélyt a természet, az ember általi nagymértékű átalakítása jelenti. Az alkalmazott növényvédő szerek összetett hatását is jól példázza az európai szántóföldi madárfajok számának folyamatos csökkenése illetve az alapvető ökoszisztéma szolgáltatások veszélybe kerülése, mint a beporzás, a természetes növényvédelem, az ivóvíz tisztulása, a tápanyagok körforgása és a talaj termékenysége, melyet csak egy működőképes ökoszisztéma nyújt.

Ahogy a szántóföldek aránya és területe növekszik, a beporzók számára fontos fészkelő és táplálkozó helyet jelentő természetközeli élőhelyek, sövények, fasorok, virágos mezők és mezsgyék egyre inkább eltűnnek. 

A gyomirtók eltávolítják a virágos gyomnövényeket, pedig ezekre a beporzó rovaroknak nagy szükségük lehet. Mert hiába a milliónyi virágot nyújtó repce és napraforgó táblák, a hatalmas gyümölcsösök, ezek csupán 1-2 hétig virágoznak, így előtte és utána a beporzók csak vadvirágokat számíthatnak.  

Az Eartwatch Institute nevű természetvédelmi szervezet nemrégiben hivatalosan is a bolygó legfontosabb élőlényének nyilvánította a méheket.

Az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete, a FAO aktuális nemrég megjelent átfogó nemzetközi tanulmánya szerint a beporzó rovarok populációinak drasztikus csökkenése már a globális élelmiszerellátást, a mezőgazdaságot is súlyos következményekkel fenyegeti. A mezőgazdasági területek térhódítása, a vadvirágos területek folyamatos lekaszálása az élőhelyek leromlását eredményezték, aminek következtében a természetes táplálékbázis csökkenése és végül a természeti erőforrások – például a talaj – megújuló képességének elvesztése várható. 

Egyre kevesebb az olyan mezsgye, árokszél vagy parlagföld is, ahol a fészek 3-4 kilométeres körzetét is berepülő poszméhek az egész szezonban találnak táplálékot. Szintén komoly problémát okoz a megmaradt élőhelyek feldarabolódása, hiszen az így kialakuló területek között nincs összeköttetés, és a túlságosan kicsi élőhelyfoltok nem tudnak életképes populációkat fenntartani.

Mit teszünk?

A természetben nem létezik magány. Közösségek vannak, életközösségek. A növények társulások formájában élnek együtt, támogatják egymást a fejlődésben és közösségük részét képezik az állatok is. Ilyen ökoszisztéma társulások kialakítását tervezzük országos szinten, melyet „Élet-szigetek”-nek neveztünk el. 

A 2020.04.01-én hoztuk létre kísérleti jelleggel saját méhlegelőnket. 

Közösségi Méhlegelők kialakítása

2020.06.27-én alakítottuk ki az első közösségi méhlegelőt Budapest Óbuda Békásmegyer Önkormányzata támogatásával, az általa biztosított területen.  

Azóta számos önkormányzattal állunk tárgyalásban a további méhlegelők kialakítása érdekében. Magánszemélyek is szép számban  jelentkeztek, felajánlva e nemes célra