Index / 2019.07.

A környezetvédelemmel, levegő- és vízszennyezéssel kapcsolatos vitákban gyakran előkerülő, és elég ijesztő adat, hogy egyetlen óriás konténerhajó szennyezése 50 millió autóéval ér fel. Vagyis nagyjából két tucat ilyen hajó annyit szennyez, mint a világ összes autója összesen. Márpedig a világ kereskedelme és ipara mögötti nyersanyag- és árumozgatás 90%-a hajókkal zajlik, több mint 50 ezer teherhajó járja a világ tengereit. Ebből pedig egyenesen következik, hogy a hajókat kéne megrendszabályozni, és nem a …………..-t piszkálni a mellettük eltörpülő szennyezésük miatt (a szabadon kitölthető részre az kerül, aki éppen saját maga helyett nagyobb mumust akar mutatni környezetszennyezés-ügyben).

De vajon igaz a bombasztikus alapállítás? Ahogy az lenni szokott, csak félig-meddig az.

Port of Freeport Bahamas Container shipyard with heavy lifting Cranes and a ship coming in to dock assisted by tug boats

Az 50 millió autós adat egy 2009-es EU-s kutatásból való, ami részben a hajózási vállalatok saját belső – és titkos – adatbázisain alapult. A tanulmányt annak idején a Guardian szellőztette meg először, és abban a cikkben még szerepelt egy olyan részlet, ami azóta a hivatkozásobkól egyre inkább kikopik. Az, hogy

EGYETLEN SZENNYEZŐANYAGRA, A KÉNRE VONATKOZIK (PONTOSABBAN A KÜLÖNFÉLE TÍPUSÚ KÉN-OXIDOKRA).

Ez persze nem jelenti azt, hogy ez valami elhanyagolható dolog lenne: a kén-oxidok súlyosan szennyező, potenciálisan rákkeltő anyagok, szív- és tüdőbetegségek okozói. A hajók szennyezése évi 60 ezer halálesettel hozható összefüggésbe, és 330 milliárd dollár lehet egészségügyi kiadásokban és kiesett munkaidőben az éves költségük. Viszont az is igaz, hogy ha az összes szennyezőanyag-kibocsátást leosztjuk egy tonna megmozgatott rakomány egy kilométeres útjára, még mindig a hajós szállítással ússzuk meg ezt a legkevésbé káros módon (és mellékesen a legolcsóbban is).

000 1G98VP

Fotó: Str / AFP

A kérdés tehát az, hogy a kénszennyezés miért ilyen kiugróan durva a hajóknál, és hogyan lehetne leszorítani. A válasz a hajók üzemanyagában van, a hatalmas, százezer lóerős motorok ugyanis nem sima benzinnel/gázolajjal mennek, hanem úgynevezett HFO-val (heavy fuel oil). Ez sokkal kevésbé finomított, mint az a benzin vagy gázolaj, amit az autónkba tankolunk, a kéntartalma például több ezerszerese annak. A jó minőségű dízelben ez 10-15 ppm (parts per million, egymillió részecskére jutó előfordulás), a HFO-ban akár 35 ezer is lehet ez a szám. Cserébe a hajóbenzin elég olcsó: egy tonnát mostanában úgy 400 dollár körüli áron lehet kapni belőle, vagyis literje nagyjából 85 forint körül van.

 A dilemma tehát adott: ha valami környezetbarátabb megoldásra állnának át a hajós cégek, az áttételesen mindent megdrágítana a világon, ami hajóval közlekedik, vagy aminek bármilyen alkatrésze vagy alapanyaga a gyártás előtt hajóval közlekedett. Ez pedig elég nagy átfedésben van azzal, hogy minden árucikk a világon. Ennek ellenére vannak ilyen irányú lépések, az Antarktisz környéki vizekről már ki vannak tiltva a HFO-hajtotta hajók, és hamarosan az északi sarkvidékről is ki lesznek.

Ma még a világ teherhajó-forgalmának 80%-át HFO hajtja, de ez várhatóan 2030-ra 40%-ra csökken, ahogy bejönnek az alternatív megoldások, mint például a metanol vagy a cseppfolyós földgáz. Ezzel párhuzamosan 2020-tól életbe lép az a nemzetközi szabályozás, ami 5000 ppm-ben maximalizálja (vagyis az egyhetedére csökkenti) a hajók üzemanyagának kéntartalmát. Hogy ez mennyire fog megdrágítani mindent a világon, és mekkora lépés lesz környezetvédelmi szempontból, pár év múlva kiderül.