Mi az a globális felmelegedés?

Globális felmelegedés a Föld átlaghőmérsékletének emelkedése. Emelkedik a felszíni vizek és a troposzféra hőmérséklete. Az éghajlatváltozási keretegyezmény a felmelegedés okának az ember tevékenységét nevezi meg (bányák, üzemek, autók által kibocsátott káros anyagok, az azokat megkötő erdők kiirtása stb.). Az előző században de főleg az utóbbi évtizedekben ez gyorsabb volt, mint a megelőző néhány évszázadban. A folyamat várhatóan folytatódik.

Az emberi tevékenység nagyjából 1 Celsius-fokkal növelte meg a globális átlaghőmérsékletet az iparosodás előtti idők óta és várhatóan tovább folytatódik. A 1,5 vagy 2 %-os hőmérséklet növekedés már nagyon komoly hatásokkal járna.

Károsanyag-kibocsátás

A károsanyag-kibocsátás felére csökkentésével elérhetnénk, hogy a globális felmelegedés mértéke 2100-ig ne haladja meg a 1,5 celsius-fokot. Ez olyan szintű, máig példátlan együttműködést követelne meg a legnagyobb kibocsátóktól, hogy abban reménykedni is értelmetlen.

IPCC elemzése

A világ egyik legfontosabb klímakutató szervezete, a Kormányközi Panel a Klímaváltozásról (IPCC) friss jelentése a globális felmelegedés várható hatásait elemzi. Ijesztő, amikor több tucat szakértő több ezer tanulmány elemzése után megállapítja, hogy bő egy évtizedünk van kezdeni valamit az éghajlattal, másképpen veszélybe kerülnek az emberi világok.

az IPCC nem végez önálló kutatást. A megállapításaik nem egyedi mérésekre alapulnak; több ezer szakértői tanulmány elemzésével metaanalízist készítenek a globális éghajlati folyamatokról, illetve a folyamatok okairól és következményeiről.

Lesz e világszíntű együttműködés?

Az IPCC szerint a károsanyag-kibocsátás felére csökkentésével elérhetnénk, hogy a globális felmelegedés mértéke 2100-ig ne haladja meg a 1,5 celsius-fokot. Ez olyan szintű, máig példátlan együttműködést követelne meg a legnagyobb kibocsátóktól, hogy abban reménykedni is nehéz.

A legnagyobb gond

A légköri metán 60%-át az ember állítja elő. A metán szén-monoxiddá majd szén-dioxiddá alakul. Kisrészét a talajban lévő mikroorganizmusok megkötik, de nem képesek ellensúlyozni az egyre emelkedő szintet.  Mi okozza? Elsőként a fosszilis tüzelőanyagok elégetése (kőolaj, földgáz, fekete -és barnakőszén, lignit), másrészt az erdőírtások, a légi és közúti közlekedés, a mezőgazdaság (állattartás, rizstermesztés) valamint az épületek. 

Esőerdők kiírtása

Az esőerdőket óriási mértékben irtják, ami az üvegházhatás egyik fő okozója. Az égetésessel rengeteg szén-dioxid jut a levegőbe. Az utóbbi 10-15 év során átlagosan évente 1 milliárd tonnával került több szén-dioxid a légkörbe. Ez a mennyiség, a légkör teljes szén-dioxid mennyiségének egyharmada.

Miért a Föld tüdeje?

Az esőerdő fái a csapadékképzésben is fontos szerepet játszanak,  a gyökereiken keresztül magukba szívott talajvizet folyamatosan párologtatják, és az ebből keletkező esőfelhők az egész Földön szétterülnek. Az esőerdők irtásával a nekik köszönhető csapadék- és felhőképződés is elvész a Föld számára, ami tovább növeli az üvegházhatást. Az erdők eltűnése miatt az Amazonas-medencéből 55-97 milliárd tonna szén-dioxid juthat a légkörbe.

A sarkvidék, gleccserek olvadása

Az örök fagy birodalma csaknem száz évvel korábban kezdett el felolvadni, mint amire a klímakutatók számítottak. Csak a kelet-antarktiszi gleccserek elolvadása 28 méterrel növelné meg a tengerszintet ha teljesen elolvadna. A fagyott talajból egyre több szén-dioxid és metán kerül a Föld légkörébe, ami tovább gyorsítja a globális felmelegedést, így az olvadás is gyorsul.

Szibériai jégtakaró olvadása

5 °C-os hőmérséklet emelkedés esetén felolvad az összefüggő jégtakaró a föld alatt Szibériában, ahogy ez nyugat Szibériában már zajlik. Az ott található jég 10%-ban metánt tartalmaz; Ha mindez felszabadul, összesen 450 milliárd tonna metán jut a légkörbe, ami annak felel meg, mintha a CO2 koncentrációja 3900 ppm lenne. 1200ppm-nél azonban a felhők is eltűnnek a tengerek fölül.

Mik a felmelegedés hatásai?

Tengerszint emelkedés

A tengerszint emelkedése tengerparti városok eltűnését eredményezi, mint pl. London, New York, Sanghaj. Ha a kibocsátás a mostani folyamatot követve nő, a világ tengerei nagy valószínűséggel 62-238 centiméterrel lesznek magasabbak 2100-ra.

Hatás: a tavak kiszáradása

A Föld negyedik (Aral-tó) és hatodik (Csád-tó) legnagyobb édesvizű tava, valamint a Gairdner – és a Macay-tavak a kiszáradás közelébe kerültek. A kiszáradás oka egyrészt a helytelen vízgazdálkodás (a mezőgazdaság nagyarányú öntözési igényei) és a globális hőmérséklet-emelkedés.

Hatás: állatok, növények kipusztulása

IPBES globális szervezet felmérése szerint egymillió állat- és növényfajt fenyeget a kihalás, sok közülük évtizedeken belül eltűnhet. A fajok egymással vannak kapcsolatban, összefüggő hálózatot alkotnak, és egy-egy faj eltűnése magával vonja egy másik faj kipusztulását. Megváltozik a korábbi egyensúlyt. Az ember ugyanúgy része ennek a körforgásnak. A pusztulás az emberi tevékenység közvetlen következménye, és veszélyezteti az ember jövőjét is.

Hatás: méhek kipusztulása

A méhek és más növényeinket beporzó rovarok pusztulása az elmúlt húsz évben világszerte erősödő jelenség lett. Márpedig a méhek jelentősége óriási, minden harmadik falat ételt nekik köszönhetjük, de a vadon élő növények 90%-a is rovarok beporzásával szaporodik. A méhpusztulásnak okai:  klímaváltozás, betegségek és élősködők terjedése, nagyüzemi mezőgazdaság által használt vegyszerek. Einsteintől származik az a mondás, miszerint ha a méhek kipusztulnak, négy évre rá az emberiség is követi őket.

Tengerek, óceánok savasodása

Az emberi tevékenységből származó szén-dioxid harmadát (napi 25 millió tonnát) a tengerek nyelik el. A magasabb hőmérsékletű vízben a szén-dioxid rosszabbul oldódik, mint a hideg vízben, ezért kémhatása jobban változik. A savas vízben a csigák, rákok, korallok, kagylók és tengeri sünök nem tudják kiválasztani a vízből a vázuk felépítéséhez szükséges karbonátokat. Számos hal- és bálnafaj táplálékául szolgáló halak a savasodás áldozatává válnak. Az óceánok felmelegedése pl. a korallok fehéredését és pusztulását idézik elő.  Az ENSZ szerint a világ korallállományának egyharmada már elpusztult.

 

Halálzónák kialakulása

A Mississippi ahogy keresztülfolyik az Amerikai Egyesült Államokon, rengeteg mezőgazdasági szennyeződést gyűjt magába, és szállít délebbre. Ez elalgásodáshoz, oxigénhiányos állapothoz és minden vízi élőlények (növény, állat) pusztulásához vezet. Az elmúlt 50 évben azonban a mezőgazdaság miatt világszerte egyre gyakrabban jelennek meg halálzónák. Ez utóbbi kivételesen nagy, és valószínűleg az emberi tevékenység miatt jelent meg.

Hatás: az emberi egészségre

A globális felmelegedés miatt jelentek meg a maláriát hordozó szúnyogok Kelet-Afrika olyan magasabban fekvő területein, ahol eddig alig fordultak elő. A Dengue-láz, sárgaláz, agyvelőgyulladás nagyobb mértékben terjed el. Antiiotikumra immunis baktériumokat fedeztek fel.

Szerepe a mezőgazdaságban

A mezőgazdaság jelentősen hozzájárul a felmelegedéshez. Minden fél fokos átlaghőmérséklet emelkedés 3-5%-os terméshozam-csökkenést von maga után. A víz és az ökoszisztéma készletek rohamosan fogynak a túlhasználat miatt, a mezőgazdasági termény és termelékenység szintén csökken, hiszen a klimaváltozás  sok helyen kiégeti a termést, illetve nem jut a termőtalaj  megfelelő mennyiségű csapadékhoz.

Vízhiány

A vízhiány nem távoli, jelenleg Indiát sújtó probléma, derült ki frissen megjelent kutatásokból. Hamarosan Spanyolország és Marokkó sem lesz ideális nyaralási célpont. A kritikus helyzet fokozódni fog Irakban és a jelenleg is válsághelyzetben lévő Indiában.

A vízhiány a klímaváltozás egyik legfájdalmasabb, és leghamarabb jelentkező hatása világszerte. Nagy visszhangja volt a Fokvárost sújtó vízhiánynak, de hasonlót várnak Mexikó városban és Sao Paoloban is a kutatók.

És mindezek ellenére...

A 2015-ös párizsi klímaegyezményen az országok megállapodtak abban, hogy a globális felmelegedést 1,5 és 2 Celsius-fok közé szorítják. A felek azonban nem tartják magukat az egyezményben vállalt feltételekhez, és az egyik legnagyobb kibocsátó Egyesült Államok ki is lépett az egyezményből.

Mit jelent a plusz fél fok?

Nem arról van szó, hogy ennyivel melegebb lesz napközben, hanem arról, hogy mindennapossá válnak az időjárási szélsőségek, mint az árvizek, a szárazságok és a rekordokat döntögető hőhullámok. Százmilliók életminősége kerülhet veszélybe, eltűnhetnek a korallzátonyok, a sarkvidéki jégsapkák, megemelkedik a tengerszint, elsüllyednek városok, és nem lesz mit enni és inni.

És hiába...

Néhány év stagnálás után 2017-ben 1,4 százalékkal megemelkedett a világ szénkibocsátása.

Hat évvel ezelőtt, 2013 májusában átléptük a 400 ppm-es szintet, tavaly pedig a 410 ppm-et is. Ha viszont azt szeretné az emberiség, hogy 2 Celsius-fok alatt maradjon a globális hőmérséklet emelkedése, akkor a szén-dioxid koncentrációjának 450 ppm alatt kellene maradnia.  Ha ilyen ütemben haladunk, lassan elérjük azt a szintet amikor minden visszafordíthatatlanná válik.

 

Csökkent az alternatív energiára átállás üteme

2001 óta tavaly először nem nőtt az előző évhez képest az új megújulóenergia-termelő kapacitás a világban -jelentette a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA). Az EU-ban, Kínában, Indiában és Japánban csökkenést, az USA-ban és a világ többi országában növekedést dokumentáltak az új kapacitások tekintetében, azonban ez így együtt sem volt arra elég, hogy a 2018-ban telepített új kapacitások nagysága meghaladja a 2017-es szintet.

Az egyszer használatos világ

A világban évi 70 millió tonna műanyag végzi a természetben, folyókban, tengerekben, vagy éppen egészségre és a klímára egyaránt káros nyitott szemétégetőkben.

Világszinten másodpercenként emeletes busznyi szemetet égetünk. 

Már 60 évvel ezelőtt tudtak mindent..

Teller Ede, a világhírű atomtudós a globális felmelegedés veszélyeire 1959-ben már figyelmeztette az amerikai kőolajipar vezetőit, kormánytagokat. „Amikor hagyományos üzemanyagot égetsz, akkor szén-dioxidot állítasz elő… A szén-dioxid láthatatlan, nem érzed a szagát, nem veszélyes az egészségre.. de a szén-dioxid a légkörben üvegházhatást idéz elő”.  „Kiszámolták, hogy a légkörben, a szén-dioxid 10 százalékos növekedésével járó hőmérsékletemelkedés elég ahhoz, hogy elolvadjon a (sarki) jégsapka és víz alá kerüljön New York és az összes tengerparti város.

A túdósok ma ugyanarról beszélnek..

David Attenborough, világhírű brit természettudós szerint, évezredek óta az emberiség legnagyobb katasztrófájával nézünk szembe, amit az ember okozott. ” Teller Edéhez hasonlóan ő is Azonnali cselekvésre szólította fel a világ vezetőit, A civilizációink fennmaradása és a létünket biztosító természet egyaránt a ti kezetekben van -mondta. De szinte semmi nem történik… 

A 6. kihalás közepén járunk

David Attenborough: a Földön eddig 5 nagy kihalási hullámra került sor,  ezeket nagy változások idézték elő, amelyekhez sok faj egyszerűen képtelen volt alkalmazkodni, és így kihalt. Napjainkban a 6. kihalási hullám közepén járunk, amely ugyanolyan intenzív és messzire ható, mint amely a dinoszauruszokat eltörölte a föld színéről.

7 Milliárdból 500Millióan maradunk?

James Lovelock, nagy tiszteletben álló tudós, a modern klimatudomány és a Gaia-elmélet atyja, ő fejlesztette ki az ózonlyuk jelenlétét mérő eszközt. Szerinte a klimaváltozás mára visszafordíthatatlan folyamattá vált és a század végére csaknem 6 milliárd ember hal meg. 

Senki sem lép?

Philip Alston, az ENSZ extrém szegénységi és emberi jogi jelentéstevője szerint a globális felmelegedés felül fogja írni az élethez, az ivóvízhez, az élelmezéshez és a lakhatáshoz fűződő emberi jogokat, vagyis lerombolja a demokráciát és a jogállamot.